Online pénztár
Szolgáltatókereső



Kártyaelfogadó
Kedvezmény
KERESÉS
HÍRLEVÉL

Adózási kérdések - 2018

 

Áttekintés az önsegélyező és egészségpénztári szolgáltatásokat érintő fontosabb 2018. évi adózási kérdésekről.

1. A MUNKÁLTATÓI HOZZÁJÁRULÁS adózása

  • Vonatkozó jogszabály: SZJA Törvény 69.-70. és 89. (6) §
  • egyes meghatározott juttatásnak (89.(6). §.) minősül, amely után
    • a hozzájárulás értékének 1,18-szeresére számolva
    • 15%-os személyi jövedelemadó mellett
    • 19,5%-os egészségügyi hozzájárulás fizetendő
    • így a közteher összesen: 40,71%

A munkáltatói hozzájárulás a Pénztártag szempontjából nem adóköteles, de adókedvezményre sem jogosult.

  • Feltételei:
    • magánszemély nyilatkozata, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra csak adott munkáltatótól volt,
    • a hozzájárulást havonta, vagy több hónapra előre, vagy utólagosan legfeljebb 3 hónapra egy összegben adhatja munkáltató, az adott hónapokra vonatkozó összegek megadásával,
    • a munkáltató által a magánszemély részére egyösszegben történő utalásnál a megadott összeget juttatásnak kell tekinteni az adott hónapra vonatkozóan,
    • a munkáltatónak a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást kell vezetnie.
  • Bevallás:

A munkáltató az adófizetési kötelezettségét (SZJA + EHO) a közölt összegeknek megfelelő hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel állapítja meg. Az adót előre történő utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként kell bevallani és megfizetni.

  • Jogkövetkezmények viselése: Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizető viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

2. TÁMOGATÓI ADOMÁNY
A munkáltató Támogatói adomány formájában is utalhat a pénztártag egyéni számlájára.

Mi a támogatói adomány

  • Az adomány végleges pénzeszköz átadásnak minősül
  • Az önkéntes pénztári törvény támogatásnak nevezi
  • A munkáltató az adományt közvetve juttatja a Pénztártagnak a Pénztáron keresztül, erre vonatkozó Adománylevél alapján.
  • Ez a művelet a munkáltató részéről a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül (nem növeli az adózás előtti eredményét), ha a támogató rendelkezik a juttatásban részesülő Pénztár nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a Pénztár eredménye - a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva - nem lesz negatív, s amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. (Tao. törvény 3. számú melléklet „A” fejezet 13. pontja)
  • A kedvezményezett Pénztár esetében elegendő arról nyilatkozni, hogy a juttatás adóévében nem végzett kiegészítő vállalkozási tevékenységet, így a juttatás kizárólag alaptevékenysége támogatásaként merült fel. (A Medicina Egészség- és Önsegélyező Pénztár nem végez kiegészítő vállalkozási tevékenységet.)

Hogyan adható a pénztáron keresztül a munkavállaló Pénztártagnak adomány

  • a pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, így a munkáltató vállalat is
  • az adománylevélben lehet meghatározni, milyen célra adja az adományozó (a Pénztár Alapszabálya IX.2. pontjában meghatározott tagsági kör részére) az adományt
  • ha nem határozza meg a célt az adományozó, akkor a pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért érdemes erre figyelmet fordítani
  • a támogatás adható a pénztár működési alapjába is, de adható megjelölt személyeknek/tagoknak
  • jogszabály írja elő, hogy ha a támogató nem rendelkezik külön a működési alapba helyezendő legalább 3%-nyi összegről, akkor a Pénztár Alapszabályában meghatározhatja, hogy a támogató által nyújtott teljes adomány összegének a 3%-át jogosult a működési alapja bevételeként jóváírni
  • az adomány adható alkalomszerűen, vagy rendszeresen is
  • az Öpt szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható
  • az adomány összegére vonatkozóan nincs előírás, akár személyenként is változhat

Az adományozás adózásáról

  • az adomány összege után nem az adományozó, hanem a Pénztártag adózik
  • a tag egyéni számláján jóváírt adomány összege egyéb jövedelemnek minősül, amely után a magánszemélyt 15%-os SZJA és 19,5%-os EHO fizetési kötelezettség terheli
  • mivel a magánszemély kötelezett az egészségügyi hozzájárulás fizetésére, ezért a juttatott adomány összegének a 84%-a képezi az SZJA és az EHO alapját.
  • a Pénztártag a támogatási összeg után nem év közben fizet adóelőleget (SZJA és EHO összeget) a Pénztár által kiadott igazolás alapján, hanem év végén kell bevallania azt, a személyi jövedelemadó bevallásában, a bevallás benyújtására előírt határidőig, majd utólag a NAV részére megfizetnie
  • ugyanakkor a Pénztártag számlájára beérkezett adomány a pénztári befizetések kedvezményének alapjának számít, ezért az SZJA törvény 44/A §-a alapján, az ott szabályozott mértékben és módon a tag az éves személyi jövedelemadójából, 20%-ot visszaigényelhet (jelenleg 2018-ban maximum 750.000 Ft adomány után lehet évente 150 ezer Ft személyi jövedelemadót visszaigényelni, mint az egyéni befizetésnél)
  • a 20% visszaigénylés maximális összege nem csak az adományra vonatkozik, hanem az önkéntes pénztárba valamennyi jogcím alapján visszaigényelhető kedvezményre (pl. az egyéni befizetés 20%-a), így az ezek után számított összegek nem haladhatják meg a rögzített visszaigényelhető összeget (2018-ban 150.000 Ft-ot).