július 14, 2017 0

Mi is az az újszülöttkori kólika?

Írta
A csecsemőkori kólika és hasfájás fogalma a köznyelvben nagyon gyakran összemosódik, pedig a kettő nem egy és ugyanaz. Habár emésztőszervi okok közrejátszhatnak a kólikás tünetképzésben, számos más tényező is állhat a hátterében (idegrendszeri, hormonális érés, pszichoszociális tényezők, stb). Ha egyszerűen szeretném megfogalmazni, kólikáról akkor beszélünk, ha az egyébként egészséges, jól fejlődő kicsi csecsemő minden ok nélkül borzalmas sokat sír, amivel teljesen kiborítja aggódó és hullafáradt szüleit.

Mivel ez így igen-igen pongyolának tűnik szakmailag, áttanulmányoztam az egyik leghitelesebb, eviencia-alapú orvoslást képviselő oldal, az uptodate.com  infantile colic címszó alatt található összefoglalóját.

Meglepő vagy sem, a téma nemzetközi szakértői sem tartják szükségesnek vagy éppen lehetségesnek a kórkép ekzakt definiálását. Próbálkozások természetesen vannak, ezek közül is a legelterjedtebb: egészséges, jól fejlődő, 3 hónapos vagy annál fiatalabb csecsemőnél napi legalább 3 óra sírás, hetente legalább 3 napon. Lássuk be, ez inkább az orvosi vélemény-nyilvánítást könnyíti, a szülőnek azonban sem megnyugvást, sem pedig megoldást nem nyújt. A valódi megoldáshoz a szülők edukálásán és támogatásán keresztül vezet az út, melynek alapja a következő tények hangsúlyozása:

  • A kólika nagyon gyakori
  • A gyermek teljesen egészséges, jól fejlődik
  • Nem a szülő a hibás
  • Valóban nagyon nehéz végigcsinálni ezt az időszakot, a szülői kimerültség teljesen érthető
  • A sok sírásból nem származik semmilyen egészségügyi károsodása a gyermeknek
  • 3-4 hónapos kor után mindenfajta kezelés nélkül jelentősen csökken a sírás mennyisége
  • A kólika pontos oka ismeretlen

A kólika kezelését, enyhítését célzó gyógymódokkal kapcsolatban számos vizsgálat történt, de egyik hatékonyságáról nincsenek igazán meggyőző eredmények. Nem meglepő módon első körben a nem gyógyszeres módszerek javasoltak. A szülők támogatásán túl a leghasznosabbnak például a helyes etetési és nyugtatási technikák elsajátítását tartják, melyben a területi védőnő, illetve szoptatási tanácsadó is tud segítséget nyújtani.

Érdekes, hogy a gyakran alkalmazott “csodaszerek” (laktáz enzim, szimetikon, probiotikumok) használatát meggyőző eredmények hiányában általánosságban nem javasolják, de egyedi esetekben nyugodtan alkalmazhatóak.

Személy szerint azt tanácsolom, hogy keressék más picibabások, gyermekesek társaságát, merjenek nyíltan beszélni a nehézségekről is, és hamar rájönnek, hogy nincsenek egyedül: mindenki más nehézségekkel küzd, de senkinek sem fenékig tejfel a gyermeknevelés.

Egészséges és boldog gyermekeket kívánok minden szülőnek!


Tags: , , ,

Hozzászólás

Protected by WP Anti Spam