október 8, 2012 0

Tűcsere program

Írta
A múlt héten hallottam a rádióban egy beszélgetést egy olyan alapítvány vezetőjével, akinek tagjai intravénás droghasználóknak biztosítanak steril fecskendőt és tűt, a használtakat pedig begyűjtik és szabályszerűen megsemmisítik.

Az elmúlt hetekig számomra ez egy elméleti probléma volt. Egyik oldalról felmerülhet, hogy aki függő, azt nem segíteni kell a szenvedélybetegséget okozó anyag bejuttatásában, hanem kezelni, meggyógyítani. A másik oldalról viszont az is igaz, hogy nekünk – nem szerhasználóknak – is érdekünk, hogy ezek az amúgy is beteg emberek ne kapjanak még HIV, hepatitisz B és hepatitisz C fertőzést is egymástól a közös fecskendő- és tűhasználat miatt.

A kérdés személyessé a következő történettől vált.

Kora őszi osztálykirándulás biciklivel 5. osztályos gyerekeknek egy közeli, erdős kirándulóhelyen. A megállás után a fiúk szaladgálnak és egyikük lábát a tornacipőn keresztül megszúrja valami. Szólnak a kísérő tanárnak, aki elcsomagolja a sérülést okozó tárgyat és a rendelőbe kíséri a gyermeket. Maga a seb alig látszik, a fertőtlenítésen kívül egyéb gond nincs vele, de mikor előkerül a tárgy – egy injekciós tű – tovább kell gondolkodni a teendőkön. Sajnos nem kizárható, hogy vénás droghasználó dobta el, így elméletileg fennállhat a fent felsorolt fertőzések veszélye.

A teendők: vérvétel most, majd 2, 4 és 6 hónap múlva. Ha mindez negatív, akkor lehet csak megnyugodni teljesen. Előrehozott védőoltások hepatitisz B és tetanusz fertőzés ellen.

Gondolhatjuk azt, hogy ez egyszerűen egy nagyon ritka peches történet, de hátborzongató és testközeli, ha játszótéren vagy utcán esik meg. És amint a fenti példa is mutatja, bizony megeshet.

Vajon tudják gyerekeink, hogy ha injekciós tűt vagy fecskendőt látnak nem szabad hozzányúlni, és azonnal szólni kell egy felnőttnek?

Ugye hogy valóban fontos dolog a tűcsere program? Nekik is, nekünk is. Mindannyiunknak.


Tags: , , ,

Kapcsolódó bejegyzések

Hozzászólás

Protected by WP Anti Spam