november 24, 2016 0

És megint

Írta
Azt mondják, hogy a november a legdurcásabb hónap, már keveset süt a nap, korán sötétedik és az általános hangulat is megengedi, hogy megint egy mérgelődéssel álljak elő. A családom szerint egy nő soha ne írja le magáról semmilyen összefüggésben azt, hogy "lehet hogy öregszem". Így marad az, hogy megosztom az olvasókkal: ahogy múlnak évek, egyre nehezebben viselem az értelmetlenségeket, a racionalitás hiányát.
A történet friss.
A páciens kicsi és nem működik a veséje. Veseátültetésre vár. Otthonában kap vesepótló kezelést és persze mindannyian, akik részesei vagyunk a történetnek,  nagyon drukkolunk, hogy minél hamarabb és minél gyorsabban rendben menjen minden. A szervátültetés előtt nagyon sok teendő van: például egyedi gyorsított védőoltási terv készítése és végrehajtása. Az előbbi problémamentes, hiszen a védőoltási tanácsadó szakemberei összeállítják, a beadás pedig megoldott a lelkes háziorvos által. Hol itt a gond? Ugyan a kötelező védőoltások ingyenesen hozzáférhetőek, de a nem kötelezőket is be kellene adni, ez pedig alaphangon is 150-200 ezer forint.
Érthetetlen, hogy ilyenkor miért nem finanszírozza ezt a biztosító, vagy az állam.
Biztosra veszem, hogy a veseátültetés és a teljes kezelés sok-sok millió forintba kerül az országnak. Azt, hogy ez sikeres legyen, és a beteg valóban meggyógyuljon, jelentősen befolyásolhatja az a tény, hogy megbetegszik-e súlyosan egy másik oltással megelőzhető fertőző betegségben, vagy sem, sikerül-e egy lehetséges rizikótényezőt kiiktatni. Végiggondolva milyen anyagi és egyéb terhet ró a családra a súlyosan beteg gyermek ellátása, a jóérzés is megkövetelné ezt. Most sem a jóérzés, sem  józan ész nem működik. Hogy is van ez?
Állami szinten és szervezetten nem. Ahogy multi cégeknél is visszapattantam segítségkérésnél. Ugyanakkor  több magánember járult hozzá, hogy ez a baba tökéletesen felkészülve vágjon neki a nagy feladatnak. Köszönet érte.

Tags: ,

Hozzászólás

Protected by WP Anti Spam