december 19, 2016 1

Ügyeletesek

Írta
Sokat vacakoltam a mai poszttal, mert nehezen döntöttem el, hogy maradjak a szigorúan szakmai témánál vagy lehet valami könnyedebb is. Délelőtt még vezetésre állt az influenza oltás, de estére talán a kezdetleges hóesés, vagy a lakást átható diós beigli illat miatt változott a helyzet és a karácsonnyal kapcsolatos téma mellett döntöttem.
Mégsem az előkészületekről, a hangulatról, az ajándékozásról írnék, hanem azokról az emberekről, akik ezt a bizonyos estét, éjszakát nem az otthonukban a családjukkal töltik, hanem munkával. Sokan vannak bizonyára sokféle munkahelyen.
Nekem a kórházi osztályok karácsonyi ügyeletéről vannak emlékeim. Kórházi 10 évem alatt – lévén még egyedülálló és gyermektelen – sokszor töltöttem önkéntesen december 24-ét ügyeletben. Ez speciális karácsonyozás a második családdal – a kollégákkal – együtt és hát a gyerekekkel akik, nagyon betegek.
Képek villannak be, ahogy este együtt leülünk negyed órára vacsizni a nővérekkel, világít az osztály karácsonyfája és bár mindenki kicsit hazagondol, mégis a betegek kapnak egy plussz mosolyt, simogatást vagy fürdetés közben egy “Kiskarácsony,nagykarácsonyt…”
A következő emlékem a tőlünk karácsonyra kapott műanyag háromkerekű biciklivel randalirozó fiúcska, ami szürreális egy intenziv osztályon, de mindenképpen nagyon vidám Szenteste volt.
Szóval ezek a napok még, ha munkával telnek is kicsit mások.
Akik ilyenkor a helyükön vannak és teszik a dolgukat, vigyáznak ránk, gyerekeinkre, szüleinkre, nagyszüleinkre megérdemelnek egy nagy bravót.

Tags: , ,

Kapcsolódó bejegyzések

Egy Válasz: “Ügyeletesek”

  1. melinda szerint:

Hozzászólás

Protected by WP Anti Spam